Hamadán

Hamadán Irán egyik legősibb városa, amelyet a történészek a bibliai Ekbatanával azonosítanak, a Méd Birodalom egykori fővárosával. A település az Alvand-hegység lábánál, több mint 1800 méteres magasságban fekszik, ami stratégiai és hűvös menedéket nyújtott az ókori uralkodóknak a perzsa nyár heve elől. Hamadán történelme több mint 3000 évre nyúlik vissza, és minden sarkon az antikvitás emlékeibe botlunk: a Hegmataneh-domb feltárásai során előkerült méd és akhaimenida falmaradványok a világ legjelentősebb régészeti lelőhelyei közé tartoznak. A város nemcsak a királyok, hanem a filozófusok városa is; itt található Avicenna (Ibn Szína), a világhírű polihisztor és orvos monumentális síremléke, amely a modern Hamadán jelképévé vált. Vallási szempontból is kiemelkedő, hiszen itt őrzik Eszter és Mordekáj sírját, amely az iráni zsidóság legfontosabb zarándokhelye. A város szerkezete egyedülálló Iránban: a központi Imam Khomeini tértől hat sugárút indul ki csillag alakban, amit német építészek terveztek a 20. század harmincas éveiben. Hamadán környéke természeti szépségekben is gazdag; a Ganjnameh-sziklafeliratoknál Dareiosz és Xerxész ékírásos üzeneteit olvashatjuk egy vízesés szomszédságában. A közeli Lalejin városa a fazekasság iráni központja, ahol a kék mázas kerámiák készítése évszázados hagyomány. A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság (főleg dió és fokhagyma), a kézműipar és a bányászat. A lakosság többsége perzsa, de jelentős azeri és lúr kisebbség is él itt, ami színesíti a helyi kultúrát és gasztronómiát. Hamadán ma is fontos egyetemi város, ahol a múlt tisztelete találkozik a modern tudománnyal. A síelés kedvelői számára a közeli hegyek kiváló pályákat kínálnak, így a város egész évben vonzó célpont. Hamadán az iráni nemzet bölcsője, ahol a történelem minden korszaka otthagyta a lábnyomát.